Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/

Erdély : A Nagy Magyar barlang és Vársonkolyos története

Nagy Magyar barlang, kép: avilagtitkai.com

 Erdély : A Nagy Magyar barlang és Vársonkolyos története

​Vársonkolyos fiatal korom kedvenc üdülőhelye volt. Kedves emlékek kötnek ide, és ha csak tehetem hazalátogatáskor mindig ellátogatok erre a meseszép helyre

A Király- erdő hegység északi peremén, a Sebes- Körös szurdokvölgyében fekszik. A falutól keletre éri el a folyó a tömbösödött jura kori mészkövet, amelybe festői, kanyargós szurdokvölgyet vágott magának (Vársonkolyosi-szoros). A falunál ömlik a Sebes-Körösbe a Méhsed és az Izbendis. A környék igencsak bővelkedik barlangokban. 

Vársonkolyos csendes élete időnként turisták által élénkül fel. A világnak  minden tájáról érkeznek emberek, hogy megcsodálják a környék barlangjait. A térségben ugyanis a karsztvidék legalább 100 kisebb-nagyobb barlangot rejt. Azonban az egyik legszebb és legnagyobb ezek közül a Nagy Magyar-barlang.

A Nagy Magyar barlang (250 méter) Vársonkolyostól délkeletre, a Sebes Körös egyik kanyarjában található. A bihari karsztvidék egyik legnagyobb bejáratú barlangja, bejáratának magassága 27, szélessége 42 méter.

 Méretei miatt állandóan huzatos, ami nem kedvez a növények megtelepedésének. Éppen ezért a bejárata, és a bent található világ is elég kopár, ez azonban nem von le élvezeti értékéből. A barlang rengeteg titkot rejt. Többek között ismeretes tény, hogy ezt a helyet régen ősemberek lakták. A barlang felfedezésekor ugyanis  rengeteg kőedényre, és egyéb használati tárgyak maradványaira bukkantak a kutatók.

Itt a vársonkolyosi-szorosban található még Közép-Európa egyik leghosszabb, több mint 50 kilométeres járata, a Szelek barlangja, a Kecskés-barlang, (195 m), illetve a Méhsed völgyében a Meszes( 230 m), a Lesján (124 m) és a Bíró Lajos-barlang ( 1170 m). Az Izbendis völgyében található az északi Király- erdő csapadékát levezető, rendkívül bővizű Izbendis barlang.

A helyi hagyomány szerint Vársonkolyosnál található az Anonymus említette Igfon erdeje, s a Körös-szoros feletti magaslaton állnak a Tündér-vár romjai, ahova az érkező magyarok elől való félelmében Mén Marót bevette magát.

Vársonkolyos a 16. században a Thelegdyek uradalmához tartozott, majd a 19. század  elején a Kállayak, a század végén pedig Friedmann Rezső és a Zichyek voltak a földesurai. Ez utóbbi család egyik tagja, ifj. Zichy Ödön építtette a Körös-szoros feletti sziklán azt a vadászkastélyt, amelynek romjaira komfortos menedékház épült, udvarán kis faházakkal.

Vársonkolyos gazdaságára jótékony hatással volt a falut érintő nagyvárad-kolozsvári vasútvonal kiépítése. 1910-ben az 1302 fős lakosság nagy része ortodox vallású román volt, templomuk 1820- ban épült fel, s a magyarság lélekszáma alig több mint 1%-ot tett ki.

'957-ben a kolozsvári barlangász, Bagaméri Béla fedezte fel a Szelek barlangját, s 1966-ban megalakult a döntően kolozsvári magyarok alkotta Amatőr Barlangász Klub (Clubul Speologilor Amatori). Tagjai további barlangokat tártak fel Vársonkolyosnál, így a vidék a természetjárók mellett a barlangászok egyik fő célpontja lett.

2, 4 millió ember küldte el a " névaláírását" a Ma...
Gyermekfeltalálók: Louis Braille, a Braille- írás ...

Kapcsolódó tartalom

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2020. május 31. vasárnap

Captcha kép