Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

Erdély : A Nagy Magyar barlang és Vársonkolyos története

Nagy Magyar barlang, kép: avilagtitkai.com

 Erdély : A Nagy Magyar barlang és Vársonkolyos története

​Vársonkolyos fiatal korom kedvenc üdülőhelye volt. Kedves emlékek kötnek ide, és ha csak tehetem hazalátogatáskor mindig ellátogatok erre a meseszép helyre

A Király- erdő hegység északi peremén, a Sebes- Körös szurdokvölgyében fekszik. A falutól keletre éri el a folyó a tömbösödött jura kori mészkövet, amelybe festői, kanyargós szurdokvölgyet vágott magának (Vársonkolyosi-szoros). A falunál ömlik a Sebes-Körösbe a Méhsed és az Izbendis. A környék igencsak bővelkedik barlangokban. 

Vársonkolyos csendes élete időnként turisták által élénkül fel. A világnak  minden tájáról érkeznek emberek, hogy megcsodálják a környék barlangjait. A térségben ugyanis a karsztvidék legalább 100 kisebb-nagyobb barlangot rejt. Azonban az egyik legszebb és legnagyobb ezek közül a Nagy Magyar-barlang.

A Nagy Magyar barlang (250 méter) Vársonkolyostól délkeletre, a Sebes Körös egyik kanyarjában található. A bihari karsztvidék egyik legnagyobb bejáratú barlangja, bejáratának magassága 27, szélessége 42 méter.

 Méretei miatt állandóan huzatos, ami nem kedvez a növények megtelepedésének. Éppen ezért a bejárata, és a bent található világ is elég kopár, ez azonban nem von le élvezeti értékéből. A barlang rengeteg titkot rejt. Többek között ismeretes tény, hogy ezt a helyet régen ősemberek lakták. A barlang felfedezésekor ugyanis  rengeteg kőedényre, és egyéb használati tárgyak maradványaira bukkantak a kutatók.

Itt a vársonkolyosi-szorosban található még Közép-Európa egyik leghosszabb, több mint 50 kilométeres járata, a Szelek barlangja, a Kecskés-barlang, (195 m), illetve a Méhsed völgyében a Meszes( 230 m), a Lesján (124 m) és a Bíró Lajos-barlang ( 1170 m). Az Izbendis völgyében található az északi Király- erdő csapadékát levezető, rendkívül bővizű Izbendis barlang.

A helyi hagyomány szerint Vársonkolyosnál található az Anonymus említette Igfon erdeje, s a Körös-szoros feletti magaslaton állnak a Tündér-vár romjai, ahova az érkező magyarok elől való félelmében Mén Marót bevette magát.

Vársonkolyos a 16. században a Thelegdyek uradalmához tartozott, majd a 19. század  elején a Kállayak, a század végén pedig Friedmann Rezső és a Zichyek voltak a földesurai. Ez utóbbi család egyik tagja, ifj. Zichy Ödön építtette a Körös-szoros feletti sziklán azt a vadászkastélyt, amelynek romjaira komfortos menedékház épült, udvarán kis faházakkal.

Vársonkolyos gazdaságára jótékony hatással volt a falut érintő nagyvárad-kolozsvári vasútvonal kiépítése. 1910-ben az 1302 fős lakosság nagy része ortodox vallású román volt, templomuk 1820- ban épült fel, s a magyarság lélekszáma alig több mint 1%-ot tett ki.

'957-ben a kolozsvári barlangász, Bagaméri Béla fedezte fel a Szelek barlangját, s 1966-ban megalakult a döntően kolozsvári magyarok alkotta Amatőr Barlangász Klub (Clubul Speologilor Amatori). Tagjai további barlangokat tártak fel Vársonkolyosnál, így a vidék a természetjárók mellett a barlangászok egyik fő célpontja lett.

Legek az állatvilágban - a kaméleon
Az igazságos király

Kapcsolódó bejegyzések

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Bejelentkezés itt
Vendég
2020. augusztus 13. csütörtök

Captcha kép

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/