Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

A nagy kréta kori katasztrófa

 A nagy kréta kori katasztrófa

A dinoszauruszok kihalása

 A dinoszauruszok változatos megjelenésű őshüllők voltak, a csirke nagyságtól a 30 méteresig terjedően. A leghosszabb teljes dinoszaurusz lelet egy 27 méter hosszú Diplodocus, amelyet az egyesült államokbeli Wyomingban fedeztek fel 1907-ben, és amely jelenleg  a pittsburgh-i Carnegie Természetrajzi Múzeumban tekinthető meg. Az őslénykutatók több mint ötszáz különböző dinoszaurusz nemet és több mint 1000 dinoszaurusz fajt azonosítottak, maradványaikat pedig a Föld összes kontinensén megtalálták. Voltak köztük növényevők, húsevők és mindenevők is,. Egy részük négy lábon, más részük pedig alkalmanként vagy kizárólag két lábon járt.

A dinoszauruszok kihalása ma a tudomány egyik legrejtélyesebb fejezete.

A 65,5 millió évvel ezelőtti esemény során számos állat- és növénycsoport tűnt el váratlanul egy geológiai szemszögből rövid időszak alatt, ami a világ különböző részein található üledékes kőzetekben rendszerint egy vékony vonalként jelenik meg, amit K-T ( Kréta- Tercier kihalási esemény) határnak neveznek. A K-T az emlősök sorsának vízválasztója volt. Ekkor az emlősök és madarak kládjai kis veszteséggel ugyan, de túlélték az eseményt.

Mi okozta magát a katasztrófát? A kérdés vitatott. Akkoriban élénk vulkanikus tevékenység zajlott Indiában, s a kiköpött lávafolyamok több, mint egymillió négyzetkilométernyi területet borítottak el. Ez bizonyára gyökeres hatást gyakorolt az éghajlatra. Különféle bizonyítékok azonban arra a közmegegyezésre vezettek, hogy a halálos csapás ennél gyorsabban és pusztítóbban érkezett. A kutatók jelentős része ma úgy véli, hogy ez a bizonyos meteorit, mely alapjaiban alakította át a Föld életfeltételeit, és mely elpusztította a dinoszauruszok túlnyomó többségét, Mexikóban, a Yucatán félsziget csúcsánál csapódott a Földbe, mégpedig Chicxulub falu mellett. A település maja eredetű neve: „ördög farka"-t jelent.

A dínókat elpusztító meteorit legalább 14-15 kilométer átmérőjű lehetett, és lapos szögben, 32 km/sec sebességgel délkeleti irányból érkezve csapódott be sekély tengeri környezetben. A becsapódás során az emberiség történetében felrobbantott legnagyobb, 50 megatonnás „Cár" hidrogénbombánál egymilliószor nagyobb energia szabadult fel. Az ütközés nyomán közel 1000 méter magas (!) óriás cunami, keletkezett, amely kicsapott a Mexikói-öböl északi partjaira, és 180 kilométer mélyen benyomult a szárazföldbe. A légkörbe hatalmas mennyiségű poranyag került, több hónapra szürkületi sötétségbe borítva a Földet. Azonban a por csak az egyik probléma forrás volt. A szakértők számítógépes modellek, illetve a rendelkezésre álló geológiai és egyéb bizonyítékok alapján ki tudták számolni, hogy a dinoszauruszokat kipusztító aszteroida becsapódását követően, legalább két évig totális sötétség uralkodott a Földön, ami az ütközést követő hatalmas erdőtüzekből származott. A folyamatos sötétség miatt akadozott a fotoszintézis, és ideiglenesen összeomlott a tápláléklánc is. Azok az állatok, melyek nem pusztultak el azonnal a becsapódás közvetlen hatásai miatt, éhen haltak a katasztrófát követő mostoha körülmények miatt.

Amerikai híradások szerint (Live Science) idén áprilistól egy nemzetközi program keretében több tudóscsoport vizsgálja a Mexikóban található Chicxulub-krátert. A vizsgálatokat 1500 méter mélységig hatoló fúrásokkal tervezik végrehajtani, analizálva a korabeli ütközés hatásmechanizmusát.

Morcos március
17 házikedvenc közös családi fotón, nem lehetetlen...

Kapcsolódó tartalom

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Lépj be
Vendég
2019. december 08. vasárnap

Captcha kép