Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

A Mózes - hegy rejtélye

Kép: cultiris.com

 A Mózes - hegy rejtélye

 Emmanuel Anati régészprofesszor húsz éve lepte meg a világot azzal a bejelentéssel, hogy Mózes hegye nem más, mint a Negev-sivatag északi részén található Har Karkom hegy.

Emmanuel Anati 1930-ban született Firenzében olasz zsidó szülők gyermekeként. Izrael állam megalakulását követően hamarosan Jeruzsálembe költözött, és a Héber Egyetemen tanult régészetet. Később a Harvardon lett ösztöndíjas, és a Sorbonne-on doktorált. Ezután őstörténetet tanított a Tel Aviv-i Egyetemen, és kiterjedt kutatásokat folytatott a Negevben. A hatvanas évek közepén tért vissza Olaszországba, ahol a Camonica-völgy sziklarajzainak feltárásával szerzett nemzetközi hírnevet. Már 1986-ban publikálta Isten hegye (Mountain of God) című könyvét, amelyben azt állította, hogy az igazi Sínai-hegy nem a Sínai-félszigeten, hanem a Negev-sivatagban található.

Anati negyedszázad óta küzd elméletének elismertetéséért, és ebben a küzdelemben most - úgy tűnik - sikerült áttörést elérnie.

"Meg vagyok győződve róla, hogy a Karkom Isten igazi hegye" - mondta a nyugalmazott egyetemi tanár.

2001-ben olaszul publikálta azt a kötetét, melyben megismételte a teóriáját, hogy a híres Ramon-krátertől 25 kilométerre található Har Karkom volt az a hegycsúcs, amelyen Mózes átvette a Tízparancsolatot. „Tisztában vagyok vele, hogy forradalmi gondolatról van szó - ismerte el a sziklarajzok kutatására szakosodott professzor. - Nem csupán a helyszínt változtatom meg, de ráadásul áthelyezem Izraelbe, ami minden bizonnyal ki fogja váltani az egyiptomiak haragját. Izraelnek azonban büszkének kellene rá lennie."

A Biblia szövegében több helyütt is találunk pontos idő- és helymeghatározásokat, így a zsidók Egyiptomból történt szabadulását illetően is. A Királyok első könyve szerint az Exodus 480 évvel az első jeruzsálemi Szentély felépítése előtt ment végbe, vagyis ha a Templom építését körülbelül Kr. e. 950-re tesszük, akkor a kivonulás időpontja Kr. e. 1430 körülre jön ki, Mózes éle-tét pedig körülbelül Kr. e. 1510-1390 közöttre datálhatjuk. Izrael fiai az Egyiptomból történt szabadulás után három hónappal - a hagyomány szerint ötven nappal - érkeztek a Szináj (Sínai) pusztájába: „És táborba szállottak a pusztában, a heggyel átellenben. Mózes pedig felment az Istenhez, és szólt hozzá az Úr a hegyről" - olvasható a Kivonulás könyvében. A hegy köré védőkerítést húztak, hogy se állatok, se emberek ne mehessenek közel hozzá. Mózes pedig - miután leírta a kőtáblákra „az Úrnak minden beszédét" - oltárt épített a hegy alatt, és tizenkét oszlopot állított fel Izrael tizenkét nemzetségének megfelelően.

Anatinak azonban kezdettől fogva kételyei vannak a bibliai elbeszélés hitelességét illetően, miközben saját verzióját az egyedül üdvözítő megoldásként tartja számon. „A Kivonulás időpontját is mintegy ezer évvel korábbra teszem az eddig elfogadotthoz képest - nyilatkozta a sajtónak. - Tudom, hogy ez mindenkit meg fog őrjíteni. Viszont igazam van. Biztos vagyok benne" - hangzik a nem éppen meggyőző bizonyítás. 

A professzor azzal érvel, hogy ha az Exodus leírása történelmileg valóban megbízható, akkor azt - elsősorban klimatológiai okokból - az időszámítás előtti harmadik évezredbe, még pontosabban a 2200 és 2000 közé eső periódusba kell helyeznünk. Anati szerint régészeti leletek sokasága bizonyítja, hogy a Karkom-hegy az összes sivatagi nép számára szent helynek számított, nem csupán a zsidóknak. Beszámolója szerint a helyszínen több mint 1200 lelet - köztük szentélyek, oltárok, sziklarajzok és egy Tízparancsolatra emlékeztető nagy tábla - jelzi, hogy a középső bronzkorban , vagyis ezer évvel a Kivonulás előtt , szent hegynek tekintették.

A 20. század elején egyes teológusok a Sínai-félsziget északi részén is keresték az igazi Sínai-hegyet. A nyolcvanas években egy másik alternatíva is előkerült: a Szaúd-Arábia északnyugati csücskében, az Akabai-öböllel átellenben lévő vulkanikus terület. Egy Robert Cornuke nevű nyugdíjas amerikai rendőrtiszt eljutott a Dzsebel al-Lóz nevű hegyhez, amelyről - Anatihoz hasonlóan - azt állítja, hogy az ott talált bizonyítékok (elszenesedett földfelszín, sziklarajzok, kőépítmények) meggyőzték arról, hogy ez az igazi Sínai. Cornuke elmélete - amellett, hogy szintén szemben áll a bibliai elbeszéléssel - természetesen kisebb vihart kavart a médiában, mivel Szaúd-Arábia a turisták, s főként a zsidó vagy keresztény vallási turisták elől szigorúan elzárt terület.

Végül is a katolikus egyház mind a mai napig nem adott ki hivatalos állásfoglalást arról, elfogadja-e a Sínai-hegy Anati-féle változatát, és valóban „zarándokok millióit" indítja útnak Izraelbe. Mindenesetre, ha a professzor elmélete ösztönzést ad a kivonulás történetének újabb, elmélyült kutatásához, már megérte. 

Mert elméletek jönnek és mennek, de egyvalami nem változik: és ez maga a bibliai történet, amelynek értelmezése minden nemzedék számára újabb kihívást jelent.

Forrás: hetek.hu

Tavaszi üzenet
Az utolsó ovis nyár
 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Bejelentkezés itt
Vendég
2022. május 20. péntek

Captcha kép

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/