A meseolvasás bensőségessége

 A meseolvasás bensőségessége

 A szakemberek megállapítása szerint az olvasó és olvasni szerető gyerekek jobban boldogulnak a tananyaggal, sikeresek az iskolában. A tanulási zavarok megelőzésének egyik legfontosabb eszköze a felolvasás. Az olvasóvá nevelés a születés utáni első altatódallal kezdődik, majd a versikékkel, dalokkal, mondókákkal, ölbeli játékokkal folytatódik. 

A felolvasások hatására a kisgyereknek saját képzeteket kell kialakítania, ugyanakkor megtanulja az összpontosítást, a logikai elemek összekapcsolását és a kitartást. A mese jótékony hatása az érzelmek tekintetében is fontos, ugyanakkor feszültségoldó és önismeretre is tanít. Az olvasásnak köszönhetően a gyermeknek gyarapszik a szókincse, elsajátítja a beszélt nyelvtől eltérő írott nyelv fordulatait is. A mindennap mesét hallgató gyerek az iskolába lépés idejére az anyanyelvi és gondolkodásbeli fejlődésben másfél évvel megelőzheti a mesét nem vagy nem elég rendszeresen hallgató társait. 

A rendszeres olvasás megszeretteti az irodalmat, kialakul a gyermekben az olvasás iránti igény. A szakemberek szerint nem szabad megszüntetni a felolvasást, amikor a gyerek megtanul olvasni. A tízévesnél fiatalabb, olvasni még gyengén tudó gyereket segíteni kell abban, hogy irodalmi élményhez jusson, míg rövidebb regényeket maga is könnyedén, saját élvezetére elolvas. Segíteni kell a nem mindig kedélyes, nem mindig könnyen befogadható, feldolgozható történetek megértésében is. A meseolvasás a szülő közelségét, figyelmét, az együtt töltött bensőséges perceket jelenti. Olykor nem arra van szükség, hogy a mese „szóljon" valamiről, fontosabb a mesehang és az általa felidézett kellemes élmény.

Forrás: kronikaonline.ro