Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/

A mérgező kőhal és szerepe a gyógyításban

 A mérgező kőhal és szerepe a gyógyításban

 A kőhalak a parttól néhány lépésnyire élnek, Ausztrália partvonalának 2/3-ad részén, Brisbanetől Geraldtonig. Ausztráliában évente 30 kőhal szúrást jegyeznek fel. A balesetek fele azonban nem szándékos támadás.

A bennszülöttek a kőhalat „nohu"-nak, azaz várakozó-nak nevezik. Az álcázott állat órákig ül mozdulatlanul a homokban, várva, hogy egy kis hal vagy rák arra járjon. Amikor feléled, erős vákuumot hoz létre a szájában, és a másodperc töredéke alatt elnyeli áldozatát.

Ha megtámadják, vagy valaki rálép a sekély vízben, úgy védi magát, hogy 13 borotvaéles méreggel teli tüskéit felmereszti. Ezek képesek átszúrni még a fürdő- vagy búvárcipőket is. A méreg sejtpusztító hatása miatt nagy fájdalmat és bénultságot okoz, ami napokig eltarthat. A következmény a sérült végtag amputációja vagy halál is lehet.

A melbourne-i Monash University kutatói miközben a világ egyik legmérgezőbb és legcsúnyább hala, a kőhal toxinjának szerkezetét kutatták, olyan váratlan felfedezést tettek, amely leukémiások ezreinek életét mentheti meg.

A vezető ausztrál egyetemen a kőhal mérgét tanulmányozták, arra voltak kíváncsiak, hogy mitől olyan halálos. Ezért többek között röntgenkrisztallográfiával igyekeztek meghatározni a toxin kémiai szerkezetét. Az eljárás során röntgensugárzásnak tették ki a kikristályosított mérget, amely csak rá jellemző módon szórta szét a sugarakat.

Az így rögzített jellemzőkből a tudósok már meg tudták állapítani, hogy a méregmolekula hogyan épül fel. A felfedezés váratlan rálátást nyújtott az emberi szervezet immunválaszára, amely akár 30 százalékban is felelős lehet a leukémia kezelésére alkalmazott csontvelő-transzplantációk sikertelenségéért.

A kőhal mérgének szerkezetét megismerve lehetőség nyílott, hogy az anyagot felhasználva úgynevezett immunszuppresszánsok, az immunitást elnyomó hatóanyagok fejlesztésébe kezdjenek, amelyekkel javítható a transzplantációs terápiák sikeressége. Az amerikai Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban közzétett tanulmány szerint kiderült, hogy a kőhal mérgének halálos eleme egy stonustoxin fehérje, amely ősi rokona az emberi szervezetben is megtalálható immunfehérjének, a perforinnak. A védekező rendszerünknek ez az anyaga (mint néhány éve ezt sikerült működés közben mikroszkóppal is megfigyelni) lyukakat hoz létre azokban a sejtekben, amelyek rákossá vagy vírusokkal fertőzötté váltak.

Ezeken a lyukakon vagy pórusokon aztán bejuthatnak a sejtbe a méreganyagok, amelyek belülről elpusztítják őket. Hogy a pórusokban a 20 perforin sejt összekapcsolódásából kialakuló gyűrűk pontosan miként jönnek létre, az ma még rejtély, de a stonustoxin felfedezése feltárta e védekezési mechanizmus egy fontos részét.

A vizsgálatok során megállapították, hogy a kőhal mérgében két perforin-szerű fehérje összekapcsolódik. Ha sikerül megfejteni ezt a kölcsönhatást, az elvezethet a 20 molekula összekapcsolódásának megértéséhez is, s világossá válhat, hogy a perforin hogyan alakíthatja ki a komplett pórusokat.

Dr. Sheena McGow, a projekt egyik vezetője elmondta, hogy az emberekben a nem kívánt vagy túlzott perforin-aktivitás a felelős egy sor orvosi problémáért, ami nemcsak a transzplantációknál okoz gondot, hanem szerepe van például az 1- es tipusú cukorbetegség esetében a hasnyálmirigy-sejtek pusztulásában is. Ezért nagy jelentőségű, hogy az egyetemen elkezdhették a perforin-gátlók kifejlesztését.


Forrás: hazipatika.com

Fotó: erdekesvilag.hu
Sün-vacok
A titokzatos nyálkahal

Kapcsolódó tartalom

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2020. május 27. szerda

Captcha kép