Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

A mérgező kőhal és szerepe a gyógyításban

 A mérgező kőhal és szerepe a gyógyításban

 A kőhalak a parttól néhány lépésnyire élnek, Ausztrália partvonalának 2/3-ad részén, Brisbanetől Geraldtonig. Ausztráliában évente 30 kőhal szúrást jegyeznek fel. A balesetek fele azonban nem szándékos támadás.

A bennszülöttek a kőhalat „nohu"-nak, azaz várakozó-nak nevezik. Az álcázott állat órákig ül mozdulatlanul a homokban, várva, hogy egy kis hal vagy rák arra járjon. Amikor feléled, erős vákuumot hoz létre a szájában, és a másodperc töredéke alatt elnyeli áldozatát.

Ha megtámadják, vagy valaki rálép a sekély vízben, úgy védi magát, hogy 13 borotvaéles méreggel teli tüskéit felmereszti. Ezek képesek átszúrni még a fürdő- vagy búvárcipőket is. A méreg sejtpusztító hatása miatt nagy fájdalmat és bénultságot okoz, ami napokig eltarthat. A következmény a sérült végtag amputációja vagy halál is lehet.

A melbourne-i Monash University kutatói miközben a világ egyik legmérgezőbb és legcsúnyább hala, a kőhal toxinjának szerkezetét kutatták, olyan váratlan felfedezést tettek, amely leukémiások ezreinek életét mentheti meg.

A vezető ausztrál egyetemen a kőhal mérgét tanulmányozták, arra voltak kíváncsiak, hogy mitől olyan halálos. Ezért többek között röntgenkrisztallográfiával igyekeztek meghatározni a toxin kémiai szerkezetét. Az eljárás során röntgensugárzásnak tették ki a kikristályosított mérget, amely csak rá jellemző módon szórta szét a sugarakat.

Az így rögzített jellemzőkből a tudósok már meg tudták állapítani, hogy a méregmolekula hogyan épül fel. A felfedezés váratlan rálátást nyújtott az emberi szervezet immunválaszára, amely akár 30 százalékban is felelős lehet a leukémia kezelésére alkalmazott csontvelő-transzplantációk sikertelenségéért.

A kőhal mérgének szerkezetét megismerve lehetőség nyílott, hogy az anyagot felhasználva úgynevezett immunszuppresszánsok, az immunitást elnyomó hatóanyagok fejlesztésébe kezdjenek, amelyekkel javítható a transzplantációs terápiák sikeressége. Az amerikai Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban közzétett tanulmány szerint kiderült, hogy a kőhal mérgének halálos eleme egy stonustoxin fehérje, amely ősi rokona az emberi szervezetben is megtalálható immunfehérjének, a perforinnak. A védekező rendszerünknek ez az anyaga (mint néhány éve ezt sikerült működés közben mikroszkóppal is megfigyelni) lyukakat hoz létre azokban a sejtekben, amelyek rákossá vagy vírusokkal fertőzötté váltak.

Ezeken a lyukakon vagy pórusokon aztán bejuthatnak a sejtbe a méreganyagok, amelyek belülről elpusztítják őket. Hogy a pórusokban a 20 perforin sejt összekapcsolódásából kialakuló gyűrűk pontosan miként jönnek létre, az ma még rejtély, de a stonustoxin felfedezése feltárta e védekezési mechanizmus egy fontos részét.

A vizsgálatok során megállapították, hogy a kőhal mérgében két perforin-szerű fehérje összekapcsolódik. Ha sikerül megfejteni ezt a kölcsönhatást, az elvezethet a 20 molekula összekapcsolódásának megértéséhez is, s világossá válhat, hogy a perforin hogyan alakíthatja ki a komplett pórusokat.

Dr. Sheena McGow, a projekt egyik vezetője elmondta, hogy az emberekben a nem kívánt vagy túlzott perforin-aktivitás a felelős egy sor orvosi problémáért, ami nemcsak a transzplantációknál okoz gondot, hanem szerepe van például az 1- es tipusú cukorbetegség esetében a hasnyálmirigy-sejtek pusztulásában is. Ezért nagy jelentőségű, hogy az egyetemen elkezdhették a perforin-gátlók kifejlesztését.


Forrás: hazipatika.com

Fotó: erdekesvilag.hu
A tavasz dala
Született egy kis tapír

Kapcsolódó bejegyzések

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Bejelentkezés itt
Vendég
2020. augusztus 13. csütörtök

Captcha kép

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/