Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

A könyvvel való barátkozás kezdetei

A könyvvel való barátkozás kezdetei

 A könyvvel való barátkozás kezdetei

Sok szülőnek igazi fejtörést okoz, hogyan is nevelje apróságát a könyvek szeretetére. Nem tudják mikor is kezdjék, és azt sem hogyan. Ebben szeretnénk most segíteni. Az első és legfontosabb szempont, hogy a gyerekeket nem kell erőltetni, ha a szülő érzi, hogy a kicsit nem érdekli a könyv, azt el kell tenni, és később újra elő lehet venni. A könyvtár anyagi megfontolásból is segítségére lehet a szülőnek: meg lehet nézegetni, ki lehet próbálni a könyveket, és ha valamelyikhez ragaszkodik a gyerek, ráér később is megvásárolni.

Hat-tizennyolc hónaposoknak 

Egyéves kor alatti gyerekeknek a szakemberek a néhány oldalból álló képeskönyvek nézegetését ajánlják. Az ölbe vett gyereknek megmutatjuk a jól felismerhető képet, és megnevezzük azt; ilyenkor még érdemes tőmondatokban beszélni. Ezeket a képeskönyveket követhetik azok, amelyek a kicsik számára ismeretlen dolgokat ábrázolnak, egyszerű rajzokkal. Ez esetben a gyerek a könyvből tanulja meg a szót és annak jelentését – ekkor a szülő már apró történeteket is mesélhet, még mindig tőmondatokban. A kisgyerekek szeretik az erős ritmikájú szövegeket, a rímeket, az érdekes hangzást, ezért javallottak a versek, a dalok, a mondókák. „Biztonságos" könyveket kell választani, amelyek ellenállnak a rágcsálásnak, a tépésnek, esetleg mosható, műanyag vagy vászonborításúak.

Másfél-három évesek könyvei 

Ebben a korban következhetnek azok a könyvek, amelyek rövid szöveget is tartalmaznak. Az „én-mesék" egyszerűek, a gyerek mindennapjairól, a nap különböző történéseiről szólnak. A gyerek tudja, hogy a történet hőse valójában ő maga, és boldogan éli át újra, ami vele történt. A kicsik kedvelik az ismétlést, és ha előre tudják, mi következik. A ritmus, a rím segít, hogy megjegyezzék a szöveget, majd besegítsenek az olvasásba, önálló olvasást mímeljenek. A fantázia és a valóság még összemosódhat ekkor, ezért ajánlatos kerülni a mesélés során a szörnyek, a kísértetek, a kalózok világát. 

Három-négy éves kortól 

Az állatos mesék általában egy kedvelt állat kalandjairól szólnak. Ha eddig nem tettük meg, mindenképpen alakítsuk ki a rendszeres esti mesélés szokását: ez segíti az elalvást, ugyanakkor a szülő közelsége és a mese hangulata megnyugtatja a gyereket. Nem kell félni az ismétléstől, nem gond, ha a gyerek ezt kéri, és ugyanazt a könyvet sokszor olvassuk. Az sem baj, ha a gyerek nem ért meg mindent a gyermekversekből, a verses mesékből, fontos a ritmus, a rím szépsége. A gyerekek szeretnek aktívan részt venni a folyamatban, kiválasztani a könyvet, fordítani a lapot

Öt-hat éves korban 

Eljön a klasszikus mesék, a népmesék ideje. Ekkor a gyerek, ha megfelelő fantázia- és figyelemtréningben részesült, már végig tud hallgatni egy hosszabb történetet. Szívesen időzik a csodák birodalmában, megérti az erkölcsi üzenetet. Fontos, hogy a szülők ne sajnálják az időt a hosszabb tündérmesékre, még ha több estén keresztül olvassák is el azt. Figyeljünk azokra a mesékre, amelyeket gyakran kér, hiszen valamilyen okból fontosak számára. Ezeket akkor is meséljük el, ha századszorra kéri. Meseolvasáskor tekintettel kell lenni az adott élethelyzetre, a próbatételek előtt álló gyerek bátorítást kap ugyan a sárkányölős mesékből, a lázas gyereknek ugyanez a mese fokozhatja a lázas állapotát.

Sok sikert és kitartást kívánunk!


Forrás: kronikaonline.ro

19. Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál eredményei
Nincs két azonos illat a növény fajok között

Kapcsolódó tartalom

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2020. július 12. vasárnap

Captcha kép

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/