Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

A könyvvel való barátkozás kezdetei

A könyvvel való barátkozás kezdetei

 A könyvvel való barátkozás kezdetei

Sok szülőnek igazi fejtörést okoz, hogyan is nevelje apróságát a könyvek szeretetére. Nem tudják mikor is kezdjék, és azt sem hogyan. Ebben szeretnénk most segíteni. Az első és legfontosabb szempont, hogy a gyerekeket nem kell erőltetni, ha a szülő érzi, hogy a kicsit nem érdekli a könyv, azt el kell tenni, és később újra elő lehet venni. A könyvtár anyagi megfontolásból is segítségére lehet a szülőnek: meg lehet nézegetni, ki lehet próbálni a könyveket, és ha valamelyikhez ragaszkodik a gyerek, ráér később is megvásárolni.

Hat-tizennyolc hónaposoknak 

Egyéves kor alatti gyerekeknek a szakemberek a néhány oldalból álló képeskönyvek nézegetését ajánlják. Az ölbe vett gyereknek megmutatjuk a jól felismerhető képet, és megnevezzük azt; ilyenkor még érdemes tőmondatokban beszélni. Ezeket a képeskönyveket követhetik azok, amelyek a kicsik számára ismeretlen dolgokat ábrázolnak, egyszerű rajzokkal. Ez esetben a gyerek a könyvből tanulja meg a szót és annak jelentését – ekkor a szülő már apró történeteket is mesélhet, még mindig tőmondatokban. A kisgyerekek szeretik az erős ritmikájú szövegeket, a rímeket, az érdekes hangzást, ezért javallottak a versek, a dalok, a mondókák. „Biztonságos" könyveket kell választani, amelyek ellenállnak a rágcsálásnak, a tépésnek, esetleg mosható, műanyag vagy vászonborításúak.

Másfél-három évesek könyvei 

Ebben a korban következhetnek azok a könyvek, amelyek rövid szöveget is tartalmaznak. Az „én-mesék" egyszerűek, a gyerek mindennapjairól, a nap különböző történéseiről szólnak. A gyerek tudja, hogy a történet hőse valójában ő maga, és boldogan éli át újra, ami vele történt. A kicsik kedvelik az ismétlést, és ha előre tudják, mi következik. A ritmus, a rím segít, hogy megjegyezzék a szöveget, majd besegítsenek az olvasásba, önálló olvasást mímeljenek. A fantázia és a valóság még összemosódhat ekkor, ezért ajánlatos kerülni a mesélés során a szörnyek, a kísértetek, a kalózok világát. 

Három-négy éves kortól 

Az állatos mesék általában egy kedvelt állat kalandjairól szólnak. Ha eddig nem tettük meg, mindenképpen alakítsuk ki a rendszeres esti mesélés szokását: ez segíti az elalvást, ugyanakkor a szülő közelsége és a mese hangulata megnyugtatja a gyereket. Nem kell félni az ismétléstől, nem gond, ha a gyerek ezt kéri, és ugyanazt a könyvet sokszor olvassuk. Az sem baj, ha a gyerek nem ért meg mindent a gyermekversekből, a verses mesékből, fontos a ritmus, a rím szépsége. A gyerekek szeretnek aktívan részt venni a folyamatban, kiválasztani a könyvet, fordítani a lapot

Öt-hat éves korban 

Eljön a klasszikus mesék, a népmesék ideje. Ekkor a gyerek, ha megfelelő fantázia- és figyelemtréningben részesült, már végig tud hallgatni egy hosszabb történetet. Szívesen időzik a csodák birodalmában, megérti az erkölcsi üzenetet. Fontos, hogy a szülők ne sajnálják az időt a hosszabb tündérmesékre, még ha több estén keresztül olvassák is el azt. Figyeljünk azokra a mesékre, amelyeket gyakran kér, hiszen valamilyen okból fontosak számára. Ezeket akkor is meséljük el, ha századszorra kéri. Meseolvasáskor tekintettel kell lenni az adott élethelyzetre, a próbatételek előtt álló gyerek bátorítást kap ugyan a sárkányölős mesékből, a lázas gyereknek ugyanez a mese fokozhatja a lázas állapotát.

Sok sikert és kitartást kívánunk!


Forrás: kronikaonline.ro

A farkas és a számolás…
Mindenki fája
 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Bejelentkezés itt
Vendég
2021. december 08. szerda

Captcha kép

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/