Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

A kocsányosszemű légy

 A kocsányosszemű légy 

 A kocsányosszemű legyek (Diopsidae) a trópusi Afrika és Ázsia bizarr alkotású lakói. Fejük alakja valósággal meglepő. Recés szemeik a fejtől eltávolodva, oldalvást kinyúló, hosszú kocsányokon ülnek. Majdnem olyanok, mint a folyami ráknak, vagy más rákoknak a kocsányos szemei, csakhogy nem mozgathatók. Voltaképpen nem is szemkocsányok ezek, hanem a légy fejének rendkívüli mértékben megnövekedett, nyélalakú és nem külön ízelt oldalnyúlványai. Bunkósan megvastagodott végükön nemcsak a szemek ülnek, hanem odailleszkedtek a rövid csápok is.

Kocsányosszemű légy hímjeinek szemei több centis „szárak" végén ülnek és minél nagyobb a szemek közötti távolság, annál előnyösebb a hölgylegyek szemében. Párzáskor komoly csaták folynak a hímek között, melyben a kocsányok mérete a döntő. 

Mint két dúvad bika, állnak fel egymással szemben a párbajozó legyek, szétterpesztik első pár ízelt lábaikat majd megtörténik a méretek összevetése. A helyzet javítására nekik nem kell különféle trükköket bevessenek, mivel képesek a szájüregükön keresztül levegőt pumpálni a kocsányok végébe, megnövelve annak hosszát. Maláj tudósok azt is megfigyelték, hogy a „menők" körül nagyobb hárem alakul ki, ami egyértelműsíti a szexuális szelekciót. Ami még a faj érdekessége, hogy a csápok nem a fej közepéből nőnek ki, hanem a kocsányon integetnek,mint egy-egy eltévedt szempilla.  

Itt külön megjegyezném, nem kell a trópusokra utaznunk légykülönlegességekért. A kocsányosszemű légy egyik alfaját nálunk is megtalálta három  magyar tudós 1997-ben, aúj családot, a Sphyracephala europaea-t. Paulovics Péter, a szegedi egyetem munkatársa egy tavaszi napon a Maros partján lévő barlangokban keresgélt az épp  téli álmukból felriadó denevérek között, amikor a különös legyekre lett figyelmes. A nedves területeket kedvelő legyek gombákkal és baktériumokkal táplálkoznak és ennek a nyers-vegetáriánus kosztnak hála,nem nőnek 12mm-nél nagyobbra. 

Egyedülálló morfológiájuk. inspirálta annak kutatását, hogy miként keletkezhet a szexuális szelekció a természetes szelekció erőin keresztül. A Diopsidae viselkedésének vizsgálata fontos betekintést adott a szexuális "díszítés" kialakulásához, az ilyen morfológiai tulajdonságot fenntartó genetikai tényezőkhöz.

A Diopsidae-ban több mint 100 faj ismert, a legnagyobb változatossággal az óvilági trópusokon jelenik meg. Az egész régióban eloszlanak, a legismertebb fajok Délkelet- Ázsiában és Dél- Afrikában vannak.

A kocsányosszemű legyek meglehetősen figyelemre méltó tulajdonsága az, hogy röviddel a bábukból való kikelésük után képesek levegőt a szájüregükön keresztül beszívni, és a fejcsatornákon keresztül a szemszárak hegyéig megtölteni levegővel, ezáltal meghosszabbítva azokat miközben még puhák és átlátszók.

A hagyományos közmondás az, hogy a szem a lélek tükre, de ebben az esetben a szem a jövőbeli reproduktív siker jelzője.

A Teleopsis dalmanni faj hím kocsányos szemű légy . A szemtől szemig tartó távolság majdnem olyan széles, mint a légy teste. © Rob Knell /nhm.ac.uk.com
Az utolsó csukja be a kaput!
Amikor kevés a szó

Kapcsolódó bejegyzések

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Bejelentkezés itt
Vendég
2020. november 24. kedd

Captcha kép

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/