Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

A halálos mérgű kúpcsiga

Kép: origo.hu

 A halálos mérgű kúpcsiga

 A kúpcsigafajok maradványai már az eocén korból is előkerültek. Manapság többségük a trópusi vizekben élnek, főleg ott ahol az Indiai- és a Csendes- óceánok találkoznak. Azonban néhányuk a hidegebb, mérsékelt övi vizekhez alkalmazkodott; például: a Dél- Afrikai Köztársaság  tengervizéhez, a Földközi- tengerhez vagy Kalifornia partvidékéhez.

Többségük a korallszintek környékén levő kavicsos és törmelékes tengerfenéken élnek, viszont vannak árapálytérségi fajok is. Mindegyikük ragadozó életmódot folytat. Táplálékaik fajtól függően változó; lehetnek: férgek, más családbeli csigák vagy kisebb halak. 

A legtöbben nem éppen a gyors sebességgel azonosítjuk a csigákat és nem véletlenül. Ám a kúpcsigák büszkélkedhetnek a vízi fajok közül a leggyorsabb mozgással. Míg számos szárazföldi csiga inkább a lassú tempója miatt ismert, a kúpcsigának egészen más az életmódja.

Akár egymásra is vadászhatnak. A veszélyesebb és gyorsabb zsákmányállatokat, mint például a halakat egy méreggel ellátott szigonyszerű nyúlvánnyal bénítják meg. A radulán mintegy húsz, eltérő mértékben érett, körülbelül egy-egy centiméteres, egyszer használható méregtüske található. Ezeket használják a gyorsan mozgó halak és más tengeri állatok nagyszerű sebességgel történő elkapására.

Amint nevük is mutatja, csigaházuk kúp alakú. Annak mérete és színezete fajtól függően igen változó. A színezet fajon belül is változatos lehet. A legnagyobb faj 23 centiméter hosszú. 

A nagyobb fajok mérge az emberre nézve halálos. Az orvostudomány kísérletezik e mérgeken.

Mérgük rendkívül összetett: fajonként legalább kettőszáz, egyenként is mérgező vegyület keveréke, az úgynevezett conotoxin. Együttes hatásuk ideg- és izombénító, némely hatóanyagaik a külső emésztéstszolgálják. Legtöbbjük mérge az embernek is komoly fájdalmakat okoz; ellenszérum nincs rá.

Emanuel Azizi, a Los Angeles Occidental College Ökológia és Evolúciós Biológia tanszékének professzora és kollégái most arra voltak kíváncsiak, hogy milyen gyorsan képes a kúpcsiga a radula segítségével lecsapni.
Az állatok mozgásának tanulmányozása során azt találtuk, hogy a retesz és az izom egyfajta gömbszerkezetként működik; a kúpcsiga hidraulikus „meghajtású" radulája ezzel figyelemre méltó sebességgel képes mozgásokat előidézni– magyarázta a professzor. – Ezen szerkezetek anatómiájának és funkcionális határainak felmérésétől azt reméljük, hogy betekintés nyerhetünk a kúpcsigák fejlődésékbe, és hogy a kialakításuk tanulmányozása ösztönözheti az új formákat a robotok vagy orvostechnikai eszközök tekintetében.

Ultragyors videofelvételek segítségével megállapították, hogy a radula általában 100 mikroszekundum (a másodperc egy milliomod része) alatt lecsap, de nem lehetetlen az ennél még gyorsabb mozgás sem. A sebessége leginkább egy puskából kilőtt golyóéra hasonlít. A kutatók szerint azért van szükség ilyen sebességű mozdulatra, hogy a mérgük elég gyorsan bekerüljön a potenciális áldozatuk szervezetébe és annak esélye se legyen elmenekülni.

Forrás: origo.hu, wikipédia

Rajzoló- , táncoló- és beszélő elefántok? Ezeknek ...
A farkas és a számolás…

Kapcsolódó tartalom

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Lépj be
Vendég
2020. január 29. szerda

Captcha kép