Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

A halálos mérgű kúpcsiga

Kép: origo.hu

 A halálos mérgű kúpcsiga

 A kúpcsigafajok maradványai már az eocén korból is előkerültek. Manapság többségük a trópusi vizekben élnek, főleg ott ahol az Indiai- és a Csendes- óceánok találkoznak. Azonban néhányuk a hidegebb, mérsékelt övi vizekhez alkalmazkodott; például: a Dél- Afrikai Köztársaság  tengervizéhez, a Földközi- tengerhez vagy Kalifornia partvidékéhez.

Többségük a korallszintek környékén levő kavicsos és törmelékes tengerfenéken élnek, viszont vannak árapálytérségi fajok is. Mindegyikük ragadozó életmódot folytat. Táplálékaik fajtól függően változó; lehetnek: férgek, más családbeli csigák vagy kisebb halak. 

A legtöbben nem éppen a gyors sebességgel azonosítjuk a csigákat és nem véletlenül. Ám a kúpcsigák büszkélkedhetnek a vízi fajok közül a leggyorsabb mozgással. Míg számos szárazföldi csiga inkább a lassú tempója miatt ismert, a kúpcsigának egészen más az életmódja.

Akár egymásra is vadászhatnak. A veszélyesebb és gyorsabb zsákmányállatokat, mint például a halakat egy méreggel ellátott szigonyszerű nyúlvánnyal bénítják meg. A radulán mintegy húsz, eltérő mértékben érett, körülbelül egy-egy centiméteres, egyszer használható méregtüske található. Ezeket használják a gyorsan mozgó halak és más tengeri állatok nagyszerű sebességgel történő elkapására.

Amint nevük is mutatja, csigaházuk kúp alakú. Annak mérete és színezete fajtól függően igen változó. A színezet fajon belül is változatos lehet. A legnagyobb faj 23 centiméter hosszú. 

A nagyobb fajok mérge az emberre nézve halálos. Az orvostudomány kísérletezik e mérgeken.

Mérgük rendkívül összetett: fajonként legalább kettőszáz, egyenként is mérgező vegyület keveréke, az úgynevezett conotoxin. Együttes hatásuk ideg- és izombénító, némely hatóanyagaik a külső emésztéstszolgálják. Legtöbbjük mérge az embernek is komoly fájdalmakat okoz; ellenszérum nincs rá.

Emanuel Azizi, a Los Angeles Occidental College Ökológia és Evolúciós Biológia tanszékének professzora és kollégái most arra voltak kíváncsiak, hogy milyen gyorsan képes a kúpcsiga a radula segítségével lecsapni.
Az állatok mozgásának tanulmányozása során azt találtuk, hogy a retesz és az izom egyfajta gömbszerkezetként működik; a kúpcsiga hidraulikus „meghajtású" radulája ezzel figyelemre méltó sebességgel képes mozgásokat előidézni– magyarázta a professzor. – Ezen szerkezetek anatómiájának és funkcionális határainak felmérésétől azt reméljük, hogy betekintés nyerhetünk a kúpcsigák fejlődésékbe, és hogy a kialakításuk tanulmányozása ösztönözheti az új formákat a robotok vagy orvostechnikai eszközök tekintetében.

Ultragyors videofelvételek segítségével megállapították, hogy a radula általában 100 mikroszekundum (a másodperc egy milliomod része) alatt lecsap, de nem lehetetlen az ennél még gyorsabb mozgás sem. A sebessége leginkább egy puskából kilőtt golyóéra hasonlít. A kutatók szerint azért van szükség ilyen sebességű mozdulatra, hogy a mérgük elég gyorsan bekerüljön a potenciális áldozatuk szervezetébe és annak esélye se legyen elmenekülni.

Forrás: origo.hu, wikipédia

Mindenki fája
Nincs két azonos illat a növény fajok között

Kapcsolódó tartalom

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2020. július 11. szombat

Captcha kép

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/