Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

A gyöngybagoly

 A gyöngybagoly

 Az Antarktiszon kívül minden földrészen megtalálható. A nyílt terepeken, illetve erdőszéli területeken szeret vadászni.Óriási elterjedési területén kívül többfelé is betelepítette az ember, mivel kiváló rágcsálóirtó. Igazi kozmopolita faj, amely öt világrész trópusi, szubtrópusi, és enyhébb telű mérsékelt égövi zónáiban fordul elő. Az északi félgömbön a 6-8 °C-os éves izoterma jelöli ki elterjedésének északi határát.

Éjszaka aktív ragadozómadár, szinte hangtalanul repül. A közel hangtalan repülést többek közt a gyöngybaglyok nagy mértékben ívelt szárnyai segítik, mivel ezáltal mindegyik szárnycsapás nagyobb felhajtóerőt hoz létre. A levegő ebben az esetben gyorsabban áramlik a hajlított szárny felső oldalán, ezáltal csökkentve a nyomást. A szárny így könnyebben emelkedik az alacsonyabb nyomás irányába. A gyöngybagoly kevesebb szárnycsapással, lassan és halkan repül. Ugyanakkor a szárnyakon elhelyezkedő tollak végei aerodinamikailag jól kidolgozottak, amely csökkenti a hanghatással járó turbulenciát. A tollak selymes felülete is hozzájárul ahhoz, hogy kevesebb hangot bocsássanak ki, amikor egymáshoz dörzsölődnek mozgás közben. A csendes repülést elősegíti továbbá az, hogy a gyöngybaglyok rendelkeznek az egyik legsűrűbb tollazattal a hasonló testfelépítésű madarak közt, ami elnyeli a repülés közben kiváltott hanghatásokat.

 Az ember által megmunkált földek jó vadászterületet jelentenek számára és előszeretettel fogyasztja a kártékony rágcsálókat. Széles zsákmányrepertoárral rendelkezik, fogyaszt rágcsálókat, cickányokat, madarakat, sőt ritkán denevért és kétéltűeket is. Az emészthetetlen csontokat és szőrt köpet formájában felöklendezi. 

Veszély esetén hanyatt vágja magát, és éles karmait mutatja a támadónak.

Apróbb madarakat gyakran zsákmányol. Esetenként egyes békafajok, főleg ásóbékák fogyasztása is előfordult. Nem vonul, költési időn kívül a fészkelőhely környékén kóborol, attól nagyobb távolságra csak ritkán távolodik el. 

A fiatal madarak kóborlási hajlama nagyobb, az idős példányok ragaszkodnak a költőhelyeikhez.

Lakott területeken és környékükön fészkel. Szívesen beköltözik templomtornyokba, elhagyott istállók, házak padlására. Fészekalja 5-6 tojásból áll, melyen 27-34 napig kotlik.

 Ezeknek a lényeknek a hallása annyira éles, hogy hallják áldozatuknak a szívverését, még akkor is, ha jelentős távolságra van. A helyzet az, hogy ezeknek a madaraknak a füle nem szimmetrikus. Az egyik fül oldalt található, a másik a korona felé tolódik. A fülek ilyen helyzetének köszönhetően az érzékenység magasabb lesz. 

Szeretik a magányt. Csak utódnemzéskor hajlandó társasági életet élni.

 Hazánkban fő költési időszaka márciustól októberig terjed, de a téli hónapokban is megfigyelték már költési próbálkozásait. A költéskezdet a zsákmányállatok egyedsűrűségétől és az időjárási viszonyoktól függ. Nagy táplálékbőség esetén korán kezdi a fészkelést. Hazánkban a táplálékviszonyok függvényében két sikeres költése lehetséges.

Annak ellenére, hogy a gyöngybaglyoknak nincs színlátásuk, képesek látni a kilométeres távolságban lévő tárgyakat, még a körülöttük lévő teljes sötétségben is. Napközben a madarak ugyanolyan jól navigálnak, mint éjszaka.

Ajánló:
Mesekedvelő felnőtteknek és gyerekeknek: A bagoly meséje 

A titokzatos homoki macska
Vörös listára kerültek a világ legnagyobb gyíkjai ...
 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Bejelentkezés itt
Vendég
2021. október 23. szombat

Captcha kép

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://aranydio.com/