Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

A Gilgames- eposz és az özönvízelmélet

Fotó: ebredesemutjan.files.wordpress.com

 A Gilgames- eposz és az özönvízelmélet

 A Gilgames- eposz az ókori keleti költészet legfontosabb eposza. Mivel több változatban fennmaradt, a legteljesebb kora ókori irodalmi mű. A töredékek kiegészítik, helyenként átfedik egymást, és kétség sincs az összetartozásukról. Az akkád nyelvű eposzváltozatok a sumer Gilgames királyról szóló történet, és az azzal kapcsolatba hozható más sumer irodalmi remekek összedolgozásával keletkeztek, közben egyéb elemekkel is bővültek, és az uruki király egyre inkább félisteni, sőt isteni hérosszá vált.

A teljes eposzt csak az összes, különböző korú töredék sorba állítása után olvashatjuk el. Azt nem tudjuk azonban, hogy a különböző korokban – amely az eposz történetében két évezred – adott pillanatban pontosan mely történetek képezték részét, vannak olyanok, amelyek sosem kerültek bele (például a Gilgames és a fűzfa). A cselekmény kezdete egy újasszír táblán olvasható. A második és harmadik tábla óbabiloni, de a vége csak újasszír változatból ismert. A negyedik és az ötödiknek az első fele és harmadik szakasza újasszír, második és negyedik töredéke a hettita változatból való, végül az óbabiloni változattal fejeződik be. A hatodik tábla legteljesebb forrása az újasszír, a hetedik eleje a hettita, vége az újasszír változat. A nyolcadik, kilencedik, tizedik, tizenegyedik és tizenkettedik újasszír, bár az utolsó egy nagyon korai sumer irat beillesztése.

Az eposz végeredményben hat különböző sumer irodalmi mű alapján készült, jelentősen bővítve és átdolgozva azokat. Érdekes módon a Ziuszudra - eposz (a sumer vízözön történet) nincs a források között, az Utu-napishtimről szóló részek az Atrahaszísz- eposzból kerültek át ide. Voltak, akik vitatták, hogy a babiloniak összegezték volna a Gilgames-ciklus darabjait, szerintük már a sumer korban is egyetlen Gilgames-eposz volt. Abban azonban mindig is egyetértés volt, hogy ha létezett is ilyen, az óbabiloni változat nem egyenes fordítása, hanem átdolgozása annak. Ma már bizonyosnak tűnik, hogy a Gilgames-ciklus a sumer irodalomban nem állt össze egységes történetté. A végső változathoz a babiloniak és az asszírok sok olyan mitikus szöveget is felhasználtak, amelyeknek eredetileg semmi közük nem volt a Gilgames-ciklushoz.

Ebben a mezopotámiai történetben sok isten összeesküdött, hogy nagy áradást hozzon létre és elpusztítsa a világot. Az egyik isten Ea szólt, Utu-napishtim nevű embernek hogy építsen egy hajót, hogy megmentse magát és családját, az állatokkal együtt. A történet, amely az emberi történelem első nagy irodalmi művének része, nagyjából ugyanúgy bontakozik ki, mint a bibliai Noé története.

Mi most azt kutatjuk van-e bizonyíték arra, hogy az áradások bekövetkeztek?

Sok kutató a Fekete-tengert tartja a különböző népek és szájhagyományában és több világvallásban is fontos szerepet betöltő özönvízelméletek földrajzi helyszínének. Ezek szerint a tudományos hipotézisek szerint közvetlenül a jégkorszak után az addig csak kisebb területen vízzel borított tó vagy kisebb tenger vízszintjét a Márvány - tengeren és a Boszporuszon keresztül hirtelen beömlő víztömegek emelték meg, településeket is elsodorva.

Diodórosz Szikulosz ókori történetíró Könyvtár című művében azonban ezzel teljesen ellentéteset ír le: az Égei - tenger egyik, a Dardanellákhoz közeli szigetén élők emlékezete szerint a Fekete-tenger irányából öntötte el a víz a Márvány tengert, majd a Dardanellákat áttörve okozott hatalmas áradást az Égei-tenger partvidékén.

A borzas gödény ( Pelicanus crispus)
Mindenki fája

Kapcsolódó tartalom

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Lépj be
Vendég
2020. január 29. szerda

Captcha kép