Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

A borzas gödény ( Pelicanus crispus)

 A borzas gödény ( Pelicanus crispus)

 A borzas gödény egykor hazánk területén is költött. A XVIII. és talán még a XIX. században is élt a dél-keleti országrészek mocsaraiban. Mára ritka vendéggé vált, elsősorban az Alföldön szokták látni május és július között. Globálisan veszélyeztetett, vörös könyves faj, nem csak a Kárpát medencében, de Európában is ritka a megjelenése; legnagyobb fészkelő helye a Duna-deltában van, Ázsiában és Kínában még elterjedt fajnak számít.

Eszmei értéke 500. 000 forint.

Testhossza 160-180 centiméter, szárnyainak fesztávolsága 310-345 centiméter, testtömege 10-12 kilogramm. A rózsás gödénynél még valamivel nagyobb, így a legnagyobb vízimadár. Alapszíne fehér, finom szürkésvörös árnyalással, a szárnytoll vége fekete. A fej és hátsó nyak tollazata borzas, üstökszerűen meghosszabbodott. A csőre szürkéssárga, a torokzacskó vérszínű, kékkel erezett.

A borzas gödény társas madár, gyakran vadászik és röpül csapatban. Nem költ olyan nagy telepeken, mint rokona a rózsás gödény. Sokszor élnek egy helyen, de külön kis csoportokat alkot, nem csatlakozik rokonához. Fő táplálékát a halak teszik ki, melyeket a nagy kiterjedésű mocsarakban, folyótorkolatokban, édesvizű tavakban . Naponta akár 1,5 kiló halat is elfogyaszthat. A borzas gödények gyakran egymással összefogva halásznak, körbezárva, és összeterelve a halakat. A vadászathoz hosszú csőrüket és az alsó csőrkávához kapcsolódó, tágulékony bőrzacskót használják.

Könnyedén, rövid siklásokkal, gyakran igen magasan repül, fejét, mint minden pelikán, a válla közé húzza.

Európában rövidtávú vonuló, a telet a Nílus deltavidékén, illetve Görögország nyugati partjainál tölti.

Magyarországon pelikánt csak ritkán látni, kóborló egyedei legtöbbször május-július hónapokban alkalmi vendégként bukkannak föl a nagyobb folyók mentén. A 19. század közepén azonban a pelikánok még a Balatonon is költöttek.

Rokonánál, a rózsás gödénynél ritkábban tartott állatkerti faj.Magyarországon a Budapesti Állatkertben  él néhány egyede. 2012 őszén a Szegedi vadasparkba is érkezett három példány a nemzetközi fajmegmentési program keretében, így ott már mindkét európai pelikánfaj megtalálható. A vadaspark munkatársai egy jelentős létszámú, szaporodó csapatot szeretnének létrehozni, amely majd a nagyméretű, halban gazdag Sancer- tavakon telepedhet meg.

Forrás: wikipédia

Paul Sprengers képe a Pixabay -en.
2019- es újítások: Személyes edzés a nappaliban, a...
A telepes agáma

Kapcsolódó tartalom

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Lépj be
Vendég
2020. március 31. kedd

Captcha kép