A pünkösd: több, mint egy hosszú hétvége

Képzeld el, hogy egy régi falusi templomban ülünk, miközben a harangok zúgása lassan elhalkul.

A padsorok között virágok illata száll, a gyerekek galambokat engednek fel az ég felé, a lányok pedig pünkösdi koszorúkkal a hajukban lépegetnek kecsesen. De vajon miért ünnepeljük a pünkösdöt? És mit jelenthetett ez az embereknek régen – és mit nekünk most?

A pünkösd eredete: szélzúgás és lángnyelvek

A pünkösd szó a görög „pentékoszté” szóból ered, ami azt jelenti: ötvenedik nap. Ez az ünnep ugyanis húsvét után ötven nappal jön el. A keresztény hagyomány szerint ezen a napon szállt le a Szentlélek Jézus tanítványaira – szélzúgás közepette, lángnyelvek formájában. Igen, pont úgy, mint egy mesében!

Ez az esemény a Biblia szerint új korszakot nyitott: a tanítványok bátran kezdtek beszélni Jézusról az embereknek, még olyan nyelveken is, amelyeket korábban nem is ismertek! Ezért hívják sokan a pünkösdöt az egyház születésnapjának.

Népszokások és népi varázslatok – régen és ma

A régi idők emberei számára a pünkösd nemcsak templomi ünnep volt, hanem egy tavaszi örömünnep is, tele játékokkal, jelképekkel és közösségi mulatságokkal. Lássuk, hogyan telt egy pünkösdi nap vidéken, úgy száz-százötven évvel ezelőtt:

• Pünkösdi királyválasztás
  A falu legügyesebb fiát választották meg pünkösdi királynak – de nem ám szavazással! Lovas vagy ügyességi versenyeket tartottak, ahol kiderült, ki tud a leggyorsabban vágtatni, ki tudja a legmesszebbre hajítani a botot, vagy ki találja el a célt nyíllal. A nyertes lett a király, aki néha egész évben viselhette a címet. Járhatott először az asztalhoz, ingyen ehetett a lakodalmakon, és sok helyen még tréfás „királyi” parancsokat is hozhatott. Persze csak addig, amíg jót nevettek rajta.
• Lányos táncok és zöldágjárás
  A lányok ilyenkor virágkoszorúkat fontak – sokszor ibolyából, orgonából vagy vadvirágokból –, és ezekkel a hajukban vonultak végig a falun. Két zöld ágat összeillesztettek boltív alakban, ezen kellett átmenniük: aki így tett, annak – a hiedelem szerint – boldog és egészséges éve lesz. A tavasz és a természet megújulása így lett valódi élmény, nemcsak időjárás.
• Galamberegetés
  Talán a legmesésebb szokás! Néhány templomban galambokat tartottak a padláson, és amikor a pünkösdi mise elérte a Szentlélek eljövetelének történetét, a templomszolga szó szerint galambokat engedett ki a nyíláson. A fehér madarak köröztek a padsorok felett, mint a lángnyelvek – és a gyerekek persze tátott szájjal nézték.
• Virágos kútdíszítés és locsolás
  Egyes vidékeken a kutakat is feldíszítették virágokkal – hiszen az élet vizének is jár az ünnep. Locsolkodás is volt, de nem úgy, mint húsvétkor: itt inkább szimbolikus volt, egy kis vízpermettel vagy virágos áldással – a megtisztulás és az újrakezdés jeleként.

Miért fontos ma a pünkösd?

Manapság sokan inkább pihenésként élik meg ezt az ünnepet – egy plusz nap, amikor kirándulhat a család, vagy elmehetünk fagyizni. De a pünkösd üzenete ma is fontos:

• Beszélni arról, amit igazán fontosnak tartunk – mint a tanítványok tették.
• Közösségben lenni, figyelni egymásra.
• Ünnepelni a tavaszt, az új életet, a természetet.

És persze: egymásra időt szánni.

Tudtad-e? – Pünkösdi érdekességek

• „Pünkösdi királyság” = rövid dicsőség
  A mai nyelvben is használjuk ezt a kifejezést, ha valami nem tart sokáig – például: „Az az új játék csak pünkösdi királyság volt.” Ez onnan ered, hogy a királyi cím csak rövid ideig járt, utána minden visszatért a régi kerékvágásba. De addig lehetett király módjára élni – legalább egy hétig.
• Nemcsak húsvétkor locsoltak
  A pünkösdi locsolás sok helyen finomabb, kedvesebb szokás volt, mint húsvétkor. Sokszor virágos vízzel, rózsavízzel vagy csak egy kis permettel történt – inkább az ünnepi hangulat fokozására, mint a mókás vödöröntés kedvéért.
• A pünkösdi menetben mindenki fontos volt
  A falusi közösségekben mindenki szerepet kapott: a gyerekek virágokat gyűjtöttek, az asszonyok koszorúkat fontak, a férfiak felállították a zöldág-kaput. Együtt ünnepeltek – és ez a közösségi élmény volt talán a legfontosabb ajándék.

Te mit vinnél magaddal ebből az ünnepből?

Képzeld el, milyen lehetett részt venni egy pünkösdi menetben, virággal a hajadban, galambokkal az égen, tavaszi széllel a mezők fölött!
Vajon te mit tennél, ha te lennél a pünkösdi király vagy királynő?

Ha legközelebb eljön ez a tavaszi ünnep, talán egy kis virágot is viszünk a természetnek – csak úgy, örömből.

A pünkösd nem egy nap a naptárban, hanem kapocs a múlt és a jelen között. Egy emlékeztető arra, hogy az emberek mindig is vágytak a közösségre, az ünneplésre és a tavasz örömére.