Mátyás király, ahogy már sokszor tette, most is nekiindult, hogy bejárja az Alföldet, mert szerette tudni, hogy élnek ott az emberek. Egy napon egy falu szélén sétált, amikor meglátott egy öregembert, aki a kapu előtt üldögélt – és bizony, törölgette a szemét.
Az eresz alá tapasztott fészekben négy tojás lapult meg. Fecskemama féltő gondoskodása, melengető teste védelmében, a kellemes tavaszi napsütésben hamarosan megrepedt a tojások héja, és a három fióka szinte egyidőben világra jött.
Egy nagy esemény, például egy esküvő szervezésekor a siker a részletekben rejlik. A tökéletes helyszín, a gyönyörű ruha és a finom ételek mellett egy apróság is képes felemelni vagy tönkretenni az összhatást: az asztalon lévő szalvéta.
Vidám gyerekzsivaj töltötte be a városszéli kiserdőt. Szívesen jártak ide, hiszen benn a városban a parkok korántsem olyan izgalmasak, mint ez a kis dimbes-dombos erdőcske.
Egyszer régen, réges-régen, a varázslatok idejében, szép országunknak szívében állt egy aranypalota. Ebben a palotában egy jólelkű öreg gróf lakott, akit mindenki csak Simon apónak hívott.
A Bolhacirkusz legfiatalabb tagja onnan kapta a nevét, hogy - ha kellett, ha nem, ha felléptek, ha nem -, mindig „gyakorolt”, folyton ugrált.
Egyszer Mátyás király Rátóton utazott keresztül, amikor a falu közepén eltörött a szekerének egyik kereke. Míg ott vesztegelt, hamar elterjedt a híre, hogy maga a király van a faluban.
Egyszeregyet tanul Laci. Igen szorgalmas a fiú, de van is rá oka, mert az édes apa megigérte, hogy ha jó osztályzatot kap, vesz neki egy póni lovat. Cigányfekete lesz a szőre, arany a kantárja, bársony a nyerge. A neve Ráró.
Szeretem Tatabányát, ezt a hegyektől ölelt változatos arculatú bányászvárost, ahol olyan sok boldog évet töltöttünk el, és remélem, hogy még fogunk is.
Mintha egy színes, tarka szappanbuborék pukkadt volna szét ma délután, amikor apa hazaérkezett.
A gondosan ápolt gyep szélén, egy nagyobb eső után, aprócska növény bújt ki a földből.
A cinkotai plébános nagyon szeretett volna püspök lenni. Fogott is egy tollat, és levelet írt Mátyás királynak: ő már sokat dolgozott plébánosként, most már jó lenne egy rangosabb tisztség – tegye meg a király püspökké.
