Cseszlebuki
G. Joó Katalin: Cseszlebuki
Hol volt, hol nem, élt egyszer egy király. Volt egy szép leánykája, Estike. Egy nap jött egy torzonborz ördög, Cseszlebuki, s elrabolta a királykisasszonyt.
Hol volt, hol nem, élt egyszer egy király. Volt egy szép leánykája, Estike. Egy nap jött egy torzonborz ördög, Cseszlebuki, s elrabolta a királykisasszonyt.
Olvasóink értékelése: 5 / 5
Sok tél telt azóta, hogy az apáik ősei behozták a barlangba a tüzet. A törzs örökké hálás lehet nekik, amiért a tűzzel együtt a meleget, biztonságot és a reményt is elhozták a törzs barlangjába.
Olvasóink értékelése: 5 / 5
Négyszer, vagy ötször fog eltűnni a tüzes gömb a hegyek mögött, amire visszatérnek a vadászok. Újra elindultak, hogy a törzs élelmét megszerezzék veszélyes és hosszú útjuk alatt.
Olvasóink értékelése: 5 / 5
A távolból villám fénye cikázott át a nagy füves pusztaság felett. Az embermagas fűből itt-ott hatalmasra nőtt fák ágaskodtak a szürke ég felé.
Olvasóink értékelése: 5 / 5
Búsan nézett a fűz a tó vízére ezen a szikrázóan fényes reggelen.
Olvasóink értékelése: 5 / 5
Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egyszer egy boltos, egy király meg egy szegény ember.
Olvasóink értékelése: 5 / 5
Az erdő tölgy és gyertyánfái kipattanó rügyekkel köszöntötték a tavaszt. Az odvas keltike, a tüdőfű és a salátaboglárka versenyre keltek ebben a nagy ünneplésben.
A sárkánycsalád egy hatalmas, vadregényes erdőkkel körülvett sziklás hasadékban élt emberemlékezet óta. Az egész rengeteget ők uralták, a helyet nem is említette másként a köznyelv, mint a Sárkányok földjét.
Hallottál már az álomőrzőkről?
Meleg, nyárvégi este volt. A villanydróton fecskék ücsörögtek.
Egyszer volt, hol nem volt, nem is olyan messze volt, volt egyszer egy kis falucska. A falu közepén egy erdő állt, ahová sok fiatal pár piknikezni járt.