Mester Györgyi - Különös szilveszter…
Bogi számára ez volt az első igazi szilveszter.
Na, nem azért, mintha kisbaba lett volna, hiszen már nagycsoportos volt az óvodában, de eddig az év utolsó estéjét mindig a nagyszülőknél töltötte, mivel anyuka és apuka vagy otthon fogadtak vendégeket, vagy maguk mentek más családhoz szilveszterezni.
Most azonban ígéretet kapott, hogy - bár vendégeik lesznek -, ő is velük töltheti az év utolsó estéjét. Sőt, anyukával elmennek bevásárolni, és együtt választják ki nemcsak az enni-innivalókat, de azokat a kellékeket is, amelyekkel feldíszítik majd a vendégváró nappalit.
A tervnek megfelelően, vettek krepp papírból hajtogatott gömböket, színes, gurigába csavart szalagokat, papírsípot, konfettit.
A megállapodás szerint, a vendégek még otthon, a saját lakásaikban vacsoráznak, de az est további részéhez, a jó hangulathoz, kell némi sós meg édes harapnivaló is, így azt is beszerezték.
Az italokról se feledkezzünk el - mondta anyuka -, különösen a pezsgőről, amivel éjfélkor koccintani illik. Bogi, nagy örömére, gyerekpezsgőt kapott.
Az éjfél szükségszerű tartozéka még, a hagyomány szerint, a korhelyleves és a virsli - jegyezte meg anyuka.
Bogi a „korhelyleves” hallatán azonnal elnevette magát, mert érdekesnek találta a szót. Anyuka persze rögtön megnyugtatta, hogy nem „részeg levesről” van szó, sőt, maga a szakács sincs berúgva, miközben főzi. Elmondta Boginak, hogy ez az érdekes nevű étel valójában egy kis füstölt hússal megbolondított savanyúkáposzta leves.
A „megbolondított” kifejezésen Bogi ismét jót kuncogott, és úgy érezte, ez a szilveszter nem is kezdődhetne jobban, hiszen remek hangulatba hozta őket már a bevásárlás is.
Miután feldíszítették a nappalait, és maguk is megvacsoráztak, Bogi egyre izgatottabb lett. Várta a vendégeket, és kíváncsi volt arra is, milyen érdekességeket hozhat még ez a számára ismeretlen, titokzatos szilveszter.
Hamarosan megérkezett a három házaspár, akikkel együtt töltik az év utolsó estéjét.
Bogi ismerte őket, kivéve Zita nénit. Ez a kedves néni azonnal szóba elegyedett vele. Megkérdezte, melyik óvodába jár, és milyen csoportba.
Bogi elmondta, hogy a „Manóliget” nevű óvodába jár, ahol nagycsoportos, és a csoportjuk neve „Bóbita”.
Amikor aztán Zita néni az életkora felől érdeklődött, büszkén válaszolta, hogy most ötéves, de jövőre már hat lesz, és iskolába fog járni.
Beszélgetéssel, a TV kabaréműsorának nézésével, zenehallgatással telt az est további része, és szinte észre se vették, olyan gyorsan elérkezett az éjfél.
Elkongatta a tizenkettőt a hallban lévő nagy állóóra, egyidejűleg a TV-ből is ezt hallották.
Míg a készüléken színpompás tűzijáték villódzott, az udvar felől is ropogások, durranások hallatszottak. Néhány jó kedvű fiatal rendezett odakinn egy kis helyi tűzijátékot.
Éjfél és a pezsgővel való koccintás után, mindenki kapott egy ölelést és egy jó kívánságot a másiktól, majd anyuka hozzákezdett a virsli főzéséhez, egyidejűleg megmelegítette a korhelylevest.
Bogi érdekes módon - talán a sok izgalmas dologtól, amelynek az est folyamán részese volt -, még nem érezte magát álmosnak. Amikor anyuka mégis ágyba küldte, azt kérte, hogy pár percet a vendégek között maradhasson még, mert szeretne beszélni Zita nénivel.
Anyuka persze beleegyezett.
Bogi odament Zita nénihez, és a fülébe súgta.
- Már hatéves vagyok.
- Kicsim - mondta erre a mosolygó Zita néni -, azért, mert beléptünk az új évbe, te még nem lettél egy évvel idősebb.
- De igen - felelte büszkén Bogi. - Én ugyanis január elsején születtem…