A nagyapó és az unoka
Grimm - A nagyapó és az unoka
Koosán Ildikó fordítása
Volt egyszer egy nagyapó, akit már nagyon megviseltek az évek.
Koosán Ildikó fordítása
Volt egyszer egy nagyapó, akit már nagyon megviseltek az évek.
Két nagy család élt egykor Veronában: a gazdag Capuletek és Montague-k.
Volt egyszer egy pásztorfiú, az minden kérdésre olyan okosan meg tudott felelni, hogy messze földön híre járt a bölcsességének.
Élt Verona városában két fiatalember, Valentin és Proteus, régóta erős, zavartalan barátságban. Együtt folytatták tanulmányaikat, és szabad óráikat is mindig egymás társaságában töltötték, kivéve, amikor Proteus meglátogatott egy hölgyet, akibe szerelmes volt.
Messze tájon, ahová a tél elöl költözik a fecske, élt egy özvegy király. Tizenegy fia volt, s egyetlenegy leánykája.
(Titi Hajnalka fordítása)
Valamikor régen, volt egy falu, amit egy erős földrengés elpusztított. Összeomlott házakat és szétrombolt utakat lehetett látni mindenütt.
De szép is volt azon a nyáron a határ! Sárgultak a búzatáblák, a zab még zölden bólogatott, a kaszálókon petrencékbe hordták a szénát; piros lábú gólyák lépdeltek méltóságteljesen a réteken, és egyiptomi nyelven kerepeltek - ez volt az anyanyelvük.
Átdolgozta FAZEKAS LÁSZLÓ
Azelőtt nem ismerték az emberek a tüzet.
Élt messzi Afrikában egy kiselefánt. Olyan csökönyös volt, olyan makacs, hogy azóta is emlegetik. Egyszer sétálni indult az elefántcsalád.
Hallgattam a csillagok beszédét. Azt mondják a csillagok: Cau! Cau! Kérdeztem nagyapámat: mit jelent a csillagok beszéde?
Volt egyszer réges-régen egy csodálatos hegedűs. Szerte bolyongott a világon, és mindig egyes-egyedül járt.
Sok éven át az oroszlán és a sakál elválaszthatatlan barátok voltak. Mindegyikőjüknek megvolt a saját vadászterülete az erdőben, és amelyikük zsákmányt ejtett, nagyokat kiabálva lakomára hívta a másikat.