Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

Magyarország a török hódoltság alatt

A mohácsi csata

Magyarország a török hódoltság alatt 


 Magyarország számára sorsfordító esemény az 1526. augusztus 29-én Mohács mezején I. Szulejmán szultán és II. Lajos király hadai között lezajlott ütközet. A magyar hadsereg szinte teljesen elpusztult. 1541. augusztus 29- én, Szulejmán elérkezettnek látta az időt a nyílt hódításra, és Buda elfoglalásával a birodalom részévé tette az ország középső részét. Az ország három részre szakadt (Török Hódoltság, Királyi Magyarország Habsburg fennhatóság alatt és az Erdélyi fejedelemség, ami a török adófizető, önálló külpolitikával nem rendelkező állama lett).  Szulejmán az országon keresztül akarta megközelíteni az osztrák fővárost.

A tizenöt éves háborúban azonban (1593-1606) bebizonyosodott, hogy az oszmán hatalom már nem képes nagyobb előretörésre. Magyarország felszabadítása 1683-ban történt, amikor az Oszmán Birodalom - túlértékelve saját erejét - ismét támadó hadjáratot indított, ám ez a bécsi vereséghez, majd Magyarország keresztény felszabadításához vezetett. A karlócai béke (1699) lehetővé tette, hogy a törökök egy ideig még megtartsák a Temes vidéket, de az ország többi részéről kiűzték őket. Itt ért véget a 145 éves török uralom Magyarországon.
A hódoltságban kb. 17-20 000 török katona állomásozott az országban. Élükön a budai pasa állt; a szultán tejhatalmú megbízottja, önálló katonai vállalkozásokat indíthatott, pénzügyileg azonban teljesen alárendelték a központi kormányzatnak, beosztottjait a Porta ( szultáni kormányzat) nevezte ki. A 145 év alatt 99. budai pasa volt. A török adó összeírások kezdetben némi könnyebbséget is jelentettek a magyar adóztatással szemben. Azonban a XVI. század végétől a XVII század végéig a háromszorosukra nőttek. Ráadásul a magyar végvárak parancsnokai a török területeken is beszedték az egyházi és állami adókat, így kettős adózás sújtotta a népet.
Nagyméretű népességpusztulásra főként a tizenöt éves háború, valamint a visszafoglaló háború alatt került sor. A béke időszakokban az ország a fejlődés jeleit mutatta, bár a harcok teljesen soha nem szüneteltek. A korszak végén Magyarország lakossága kb. 4 millió fő volt. Nagyobb városainkban néhány éven belül megjelentek a török építészet jellegzetes alkotásai: a dzsámik, mecsetek, medreszék, türbék és az elmaradhatatlan fürdők. Nem csak az építészetre, de a magyar étkezés kultúrára is nagy hatással voltak, a magyar konyhára jelentős örökséget hagyva.
Virginia Apgar: a nő aki az életét a csecsemők meg...
Ingyenes Márton napi program kicsiknek és nagyokna...

Kapcsolódó tartalom

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Lépj be
Vendég
2019. november 12. kedd

Captcha kép