Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

Magyarföldi husáng

Magyarföldi husáng 

Magyarföldi husáng

 A magyarföldi husáng, a Dél Börzsönyben, a Szent Mihály-hegyen élő büszke, egyszerű virágzatát magasan a szélben ringató, párja nincs növény. Egy valódi hungaricum, mely élőhelyén, a turisták számára megközelíthetetlen sziklagyepeken a magyar flóra preglaciális ( jégkorszak előtti ) korszakának állít emléket. Megtalálható még nálunk: a Gerecsében, a Pilisben, és a Bükkvidéken.

E páratlan növény hosszú ideig várt arra, hogy valaki észrevegye. A várakozása végül nem volt hiábavaló és meghozta gyümölcsét. A 18. század végén egy híres magyar botanikus figyelme végre ráirányult. Kitaibel Pál nem ment el mellette anélkül, hogy fel ne figyelt volna rá. Pilisszántó felett, a Pilis-hegy délkeleti sziklaélén fedezte fel. Másodikként a Tordai-hasadék populációját fedezte fel egy Baumgarten nevű kutató 1846 -ban.

A magyarföldi husáng, kizárólag a Kárpát- medencében, négy hazai és két, jelenlegi határainkon kívüli termőhelyen fordul elő: a Gömör- Tornai- karszt szlovákiai oldaláról és a Tordai hasadéknál, Romániában.  Legközelebbi rokonai Belső-Ázsia félsivatagjain, sztyepplejtőin élnek. Virágzó-termésérlelő példányai 1,5–2 m magasra nőnek, száruk erőteljes, hengeres, a szár felső harmadában rendszerint sok ágra bomló. Jellemző rá a felfújt levélhüvely, és az erősen szárnyalt, többszörösen összetett levél. A levélkék széle igen finoman fűrészes, ez rendszerint csak nagyítóval figyelhető meg. A levélcimpák 1–3 cm hosszúak és 1–3 mm szélesek lehetnek, szálasak, laposak. A virágok ernyőben állnak, színük sárga, az ernyők átmérője általában 7–9 cm, sem gallér, sem gallérkalevelek nincsenek. A termés lapos, tojásdad vagy hosszúkás alakú, 7–10 mm hosszú ikerkaszat, igen keskeny szárnyas szegéllyel. A nem virágzó egyedek tőleveleinek hossza 40–70 cm lehet. Az egész növény a zellerfélékre jellemzően illóolajat tartalmaz.

A magyarföldi husáng kedveli a száraz, meleg, délies kitettségű, mészkő vagy andezit alapkőzetű termőhelyeket, illetőleg csak ilyen helyeken fordul elő. Az ismert előfordulási helyein a Börzsöny kivételével (ahol is andeziten él) mindenhol mészkövön tenyészik. Legtöbbször sziklagyepekben, csekély záródású sziklaerdőkben, sziklacserjésekben fordul elő. A nagyobb árnyalást nem bírja.

A szaporodás-képesség eléréséhez rendszerint több éves fejlődésére van szükség. Ez az időszak 3 évet tesz ki. Virágzási ideje június-július, a termések július végére-augusztusra érnek be. A kifejlett, virágzásra képes növényeknek sem hoz mindegyike termést az adott évben még akkor sem, ha vadrágás nem veszélyezteti. Aszályos években csak a populáció egyharmada-egynegyede érlel termést, szélsőségesen aszályos években a termésérlelés teljesen elmaradhat.

A magyarföldi husáng fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

A Nagy Ugrás, avagy a cro-magnoni ember
Augusztus: Új kenyér ünnepe
 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Lépj be
Vendég
2019. szeptember 19. csütörtök

Captcha kép