Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

A szív hangja után

Titi Hajnalka: A szív hangja után 

A szív hangja után

 Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy gyönyörű majorság, s élt ott egy liba, aki nagyon unta már a libák mindennapos semmittevését. Minden álma az volt, hogy cukrász legyen, de az emberek világában a maga fajtának csak a pecsenye szerep jutott. Mindenki buta libának is tartotta e miatt, pedig Léna nem volt az, egyszerűen csak a szíve azt súgta, többre érdemes ebben az életben. Márpedig az a bizonyos belső hang, mindig tudja mit miért mond!

- Ne álmodozz már annyit asszony!- szólt rá Gáspár gúnár- Elégedj meg azzal, ami neked jutott! Nemsokára tojhatsz nekem gyönyörű tojásokat, aztán kiköltöd őket! Nem is értem, miért nem elég neked ennyi?

- Én sem értem, hogy miért, de neked sem elég egy asszony!- felelt rá Léna liba. – Te sem akarod másképp csinálni, csak azért, mert én nem értem!

Erre aztán Gáspár gúnár is összehúzta a nyakát, nyelt egy jó nagyot és elhallgatott.

- Még hogy buta álmodozás!- motyogta, s belenézett a tóba. Szerette volna megigazítani a tollait, még szüleitől tanulta a rendezett életmódot: egy hölgy legyen mindig tökéletesen fésült! Ámde akkor nézett nagyot, amikor a tükörképe helyett, egy gyönyörű leányka arc nézett vissza rá, amely meg is szólalt:

- Hallottam ám, minden egyes szavad!

- Nahát!- mondta Léna liba.- Ki vagy te?

- Én a tó tündére vagyok, s amint látod, nagyon unatkozom! Szeretném felpezsdíteni a napomat, ezért úgy döntöttem segítek neked!

- Valóban?- nézett rá kérdőn- És hogyan?

- Odavarázsollak Meseországba! A király épp most keres udvari főszakácsot. Ott aztán megmutathatod mit tudsz! Ha ügyes vagy az álmod valóra válhat!

- Nagyon szépen köszönöm tündérke! Nem is tudod, mennyire boldoggá teszel. Mindig is éreztem, hogy ez az utam!

Azzal a tündér egy pillanat alatt Meseországba repítette. Léna liba torkán akadt a szó, amikor meglátta, milyen sok a jelentkező az állásra. A palota előtt hosszú sor kígyózott. Volt itt mindenféle állat: nyuszik, kutyák, disznók, kecskék, és még sorolhatnánk! De már a háromnegyed része kiesett az elméletnél. Aki mégsem lett idő nap előtt kipenderítve, az juthatott el a fakanálig. Léna liba kitűnően vette az akadályokat, így aztán be is jutott a legjobb hatba. Nem hiába érezte ő eddigi életében, hogy többre hivatott! Hallgatni kell arra a belső hangra! Boldogan állt neki az utolsó próbának is. A feladat: elkészíteni a király kedvenc desszertjét, ami mi más lehetett volna, mint csokitorta.

Nekiláttak: Nyuszi papa és Nyuszi fiú tésztát készítettek, Nyuszi mama a marcipán díszítéssel foglalkozott, az egér ikrek a pudingot kavarták, Léna liba pedig a csokoládét kavarta habosra. Így aztán nemsokára el is készült a mennyei torta. De az senkinek eszébe nem jutott, hogy mindenkinek külön tortát kellett volna készíteni ahhoz, hogy a király el tudja dönteni kié a legfinomabb. Egy ideig csúnyán is nézett rájuk e miatt, de amikor megkóstolta, még a füle is fütyült elégedettségében, akár egy gőzmozdony!

Biztos volt menne, hogy azért lett ilyen finom, mert közösen készítették, tele szeretettel. Az biztos, hogy bele tették még a szívüket is! Így aztán úgy döntött, mindenkit alkalmaz, a királyi konyhába. Mindannyian nyertesek lettek Léna libával együtt. Ám elmondhatom, a legnagyobb nyertes mégis csak a király lett, hiszen odaadóbb csapat ez idáig, soha nem dolgozott a királyi konyhán!


Rovarok által inspirált robot
Az Új zélandi Szentjánosbogár barlang

Kapcsolódó tartalom

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Lépj be
Vendég
2019. szeptember 18. szerda

Captcha kép