Dió Magazin
Irodalmi és ismeretterjesztő portál

A nagy kréta kori katasztrófa

 A nagy kréta kori katasztrófa

A dinoszauruszok kihalása

 A dinoszauruszok változatos megjelenésű őshüllők voltak, a csirke nagyságtól a 30 méteresig terjedően. A leghosszabb teljes dinoszaurusz lelet egy 27 méter hosszú Diplodocus, amelyet az egyesült államokbeli Wyomingban fedeztek fel 1907-ben, és amely jelenleg  a pittsburgh-i Carnegie Természetrajzi Múzeumban tekinthető meg. Az őslénykutatók több mint ötszáz különböző dinoszaurusz nemet és több mint 1000 dinoszaurusz fajt azonosítottak, maradványaikat pedig a Föld összes kontinensén megtalálták. Voltak köztük növényevők, húsevők és mindenevők is,. Egy részük négy lábon, más részük pedig alkalmanként vagy kizárólag két lábon járt.

A dinoszauruszok kihalása ma a tudomány egyik legrejtélyesebb fejezete.

A 65,5 millió évvel ezelőtti esemény során számos állat- és növénycsoport tűnt el váratlanul egy geológiai szemszögből rövid időszak alatt, ami a világ különböző részein található üledékes kőzetekben rendszerint egy vékony vonalként jelenik meg, amit K-T ( Kréta- Tercier kihalási esemény) határnak neveznek. A K-T az emlősök sorsának vízválasztója volt. Ekkor az emlősök és madarak kládjai kis veszteséggel ugyan, de túlélték az eseményt.

Mi okozta magát a katasztrófát? A kérdés vitatott. Akkoriban élénk vulkanikus tevékenység zajlott Indiában, s a kiköpött lávafolyamok több, mint egymillió négyzetkilométernyi területet borítottak el. Ez bizonyára gyökeres hatást gyakorolt az éghajlatra. Különféle bizonyítékok azonban arra a közmegegyezésre vezettek, hogy a halálos csapás ennél gyorsabban és pusztítóbban érkezett. A kutatók jelentős része ma úgy véli, hogy ez a bizonyos meteorit, mely alapjaiban alakította át a Föld életfeltételeit, és mely elpusztította a dinoszauruszok túlnyomó többségét, Mexikóban, a Yucatán félsziget csúcsánál csapódott a Földbe, mégpedig Chicxulub falu mellett. A település maja eredetű neve: „ördög farka"-t jelent.

A dínókat elpusztító meteorit legalább 14-15 kilométer átmérőjű lehetett, és lapos szögben, 32 km/sec sebességgel délkeleti irányból érkezve csapódott be sekély tengeri környezetben. A becsapódás során az emberiség történetében felrobbantott legnagyobb, 50 megatonnás „Cár" hidrogénbombánál egymilliószor nagyobb energia szabadult fel. Az ütközés nyomán közel 1000 méter magas (!) óriás cunami, keletkezett, amely kicsapott a Mexikói-öböl északi partjaira, és 180 kilométer mélyen benyomult a szárazföldbe. A légkörbe hatalmas mennyiségű poranyag került, több hónapra szürkületi sötétségbe borítva a Földet. Azonban a por csak az egyik probléma forrás volt. A szakértők számítógépes modellek, illetve a rendelkezésre álló geológiai és egyéb bizonyítékok alapján ki tudták számolni, hogy a dinoszauruszokat kipusztító aszteroida becsapódását követően, legalább két évig totális sötétség uralkodott a Földön, ami az ütközést követő hatalmas erdőtüzekből származott. A folyamatos sötétség miatt akadozott a fotoszintézis, és ideiglenesen összeomlott a tápláléklánc is. Azok az állatok, melyek nem pusztultak el azonnal a becsapódás közvetlen hatásai miatt, éhen haltak a katasztrófát követő mostoha körülmények miatt.

Amerikai híradások szerint (Live Science) idén áprilistól egy nemzetközi program keretében több tudóscsoport vizsgálja a Mexikóban található Chicxulub-krátert. A vizsgálatokat 1500 méter mélységig hatoló fúrásokkal tervezik végrehajtani, analizálva a korabeli ütközés hatásmechanizmusát.

A mobiltelefon használatával is veszélyeztetjük a ...
A titokzatos homoki macska

Kapcsolódó tartalom

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Lépj be
Vendég
2019. október 16. szerda

Captcha kép